a mám sem különb a többinél. egybefolynak a napok..mind egy szálig ugyanolyanok..ugyanúgy sokatmondótlanok..nincs bennük szikra sem..olyan eltespedett mindennapok.. már nem is tudom vajon az idő tiktakol-e vagy éppen nem ketyeg és megállt. mintha nem tenném túl magam a tegnapon, de pedig egybeesik a holnapom is vele és ez a körkörös állandósultság adja a másnapom is.. minden napban az azt követőre ébredek, utánozva az előzőt a jelen mintájára építve fel. napok a napokban hagyva el. ki érti ezt? na de ez már tesóka asztala. ráhagyom majd ő továbblogikázza, ha akarja. én ennél egyszerűbb vagyok. irén gondolatmenete olyan mint ő maga; elég fegyelmezetlen és rakoncátlankodnak abban ide-oda a kusza gondolatok..nekem például nagyon is fejtörést okoz azokat kieszkábálni. szerettem a writerin-es blogját, mert abba nem volt annyi filozófikus beütés, de azt is elcsinálta, mert vegyesítette az egyszer ilyen másszor amolyanféle "stílusával".. megzavarosította..na. hát én olyankor eltörpülök mellette, amikor egy-egy ilyet elkapok és menten hanyatt vágom magam, hogy mennyire nem értem. jó ciki. olyankor ott se lennék.
ma nehezen serénykedtem..még magamat tartani is penye voltam nemhogy tanulni. szóval ez a nap is dugába dőlt. elbaltáztam az egészet. nem voltam elememben..túl akartam lenni a mán, de még ott a holnap meg az arra rá; a jó sok többi.. nem szeretek itthon lenni. irén sulija is húzódik, s halmozódik neki a hiányzása egyre...ó..na persze mit bánja ő, de nekem igenis mégis teher. neki is néha, de főként az utolsó pillanatokban kap mindig a fejéhez, amikor jön valami értesítés vagy ilyesmi. hát nem örülök.. ma szerintem korán csucsukálok, mert csak. :D
na ezt rövidre fogtam.
