hát..este van..komorság és csüggedtség..bágyatagított a nap eseménytelensége..nyúzott vagyok..kimerített a semmittevés, az elkenődöttség.. a blogomban vigasztalódok és így legalább annyira mégse érzem, hogy végképp nem járultam hozzá ahhoz, hogy a mai napnak tartalmat kerítsek.. amúgymeg most szomorú vagyok. ez ilyenkor rendjénvaló.. az est ráébreszt arra, hogy milyen egymagam vagyok és gondolkodtatni késztet. én meg azt éppenhogy nem szeretek, mert rosszul esik józannak lenni.. szal nem vagyok túl jó passzban, s még pluszba erre rátetéz a foghelyfájás, s úgy irritál, hogy kínlódtat, mert elgyámoltalanít és én meg nem tudok mit kezdni magammal mint nyűglődni és fájlaltatni.. hát,,apám..nem gondoltam, hogy így tud pocsék lenni egy fogfájás.. na de mindegyke..majd lesz ez máshogyan..

teázok és ücsörgök a monitor előtt, s bámészok magam elé..ki a fejemből..nincs nagy értelme..olyan üresedő révetegség..mint a fogyatékosoké.. a tekintetük céltalan, mélázó, magukbafeletkező.. na de félre ne tessék érteni..nem vagyok (még) megtébolyult, csupán kissé sokkolva..mostanság kissé nagyon rám jár a rúd, s besokalltam vagy mi, de nem vagyok hipochonder. na ennyit mára, mert álmosodok el..